Kapolcs története

Kapolcs a Káli-medence Tájvédelmi Körzetben fekszik, a forrásokkal, és erdőségekkel körülvett Balaton-felvidéki Eger-völgyben. A század elején ősember nyomaira bukkantak a környéken. A leletek alapján feltételezték, hogy az ősember számára az ún. Pokol-lyuk szolgált lakhelyül. A falu felett emelkedő Királykő bazaltoszlopai feltehetően egy 80×50 méteres földvárat, Attila várát határolták. Még ma is jól kivehetőek a régi sánc szélei.

Kapolcs a római korban is lakott település volt. 1962-ben feltárták egy római síredikula felső részét, de erre vezetett Budát az Adriával összekötő nagy hadiút, a Via Magna is.

1091. április 29-e után a kunok Kapolcs vezérrel az élükön betörtek Erdélybe, majd Biharba. I. László és serege azonban megállította a kunokat, Kapolcs vezért pedig megölték. A kor szokásai szerint, a legyőzöttek néhány élve hagyott, betelepített tagja a vezérről nevezte el a települését. Egy 1092-es pannonhalmi apátsági levél említi először Kapulch falu nevét. Számtalan forrás utal arra, hogy a XIII. századtól már királyi kamarásokat, hercegi tálalókat, királyi jobbágyokat találhatunk Kapolcson. Illetve Copulchoban, Kopulchon, vagy Capulchon. Kapolcs néven ugyanis először 1640-ben említik, de véglegesen 1846-ban veszi föl ezt a nevet. A XIV. századtól állandó viták és pereskedések középpontja volt, hogy a falu a pannonhalmi apátság, vagy a kapolcsi nemesség birtoka legyen-e. 1358. szeptember 11-én a mosonyi és pozsonyi nemesek országgyűlésén János szerzetes Szent László oklevelével bizonyította, hogy az apátságnak 20 mansiója van Kapolcson és Hegymagason. A nemesek a zalai konvent 1275. évi oklevelével érveltek, s ezáltal az apátság kapolcsi földbirtoka mindössze egy úrbéli telekre csökkent. A XVI. század elején Pannonhalmán végül is úgy döntöttek kapolcsi földjüket. A XVII. század folyamán a török pusztítás, és a pestis megtizedelte a falu lakosságát.

A reformáció során a falu lakosságának nagyobb része a lutheri hitre tért át, ám a XVIII. században, a vallásháborúk idején, Padányi Bíró Márton püspök templomokat foglalt vissza a protestánsoktól. ő állíttatta helyre a kapolcsi katolikus templomot, melynek legszebb kincse a fekete Mária oltárkép, amit Xaverich Ferenc munkájának tulajdonítanak, de valószínű, hogy Cymbal Jánostól valók. Nem sokkal ezután épült fel az evangélikus templom is, melynek különleges szabadalommal készült el 600 kg-os harangja. Egy, az 1740-es években történt incidenst leszámítva, csak igen ritkán akadtak vallási konfliktusok a faluban.
Külön fejezet Kapolcs történelmében a zsidóság története, akik nagy számban vettek részt a falu ipari és kereskedelmi életében. 1945-ig saját rabbijuk, és zsinagógájuk is volt a faluban.

A XIX. századra Kapolcs már 700-800 lelkes községgé növekedett. Ekkor már igen fejlett iparral rendelkezett, hamar híressé váltak a kapolcsi fazekasok, tímárok, serfőzők, gombkötők, csizmadiák, szűrkészítők, vargák. A Takács kastélyban a Csehországból bevándorolt serfőzők dolgoztak. A legfontosabb ágazat azonban a malomipar volt. Az itt élők már a XII.-XIII. századtól kezdve a "saját malmukra hajtották" az Eger-patak vizét. A malmok többsége tulajdonosáról, vagy annak valamely családtagjáról kapta a nevét: Ilona-malom, Mezriczky-malom, Denti-malom, Valter-malom. Volt példa arra is, hogy valamely tulajdonsága volt a malom návadója: Rossz-malom, Csúcsos-malom. Az államosítással azonban a malmokat sorra bezárták, vagy csak hagyták lassan elpusztulni. Idővel a patak vize is elapadt. Mára sikerült a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet segítségével a patakot megmenteni, és 2000-ben befejeződtek a már-már jelképpé váló Szaller-malom újjáépítésének munkái is.Egy 1858-as felmérés szerint a lakosság száma már elérte az 1657-et, a falu szerkezete pedig már a mai képet mutatja.

A két világháború súlyos csapást mért Kapolcsra, nem utolsó sorban a zsidó lakosságra. 1948 után, az államosítások és a körzetesítés hatására, az iparát, munkahelyeit, gazdálkodását, hagyományait elvesztett település lélekszáma az elvándorlások következtében folyamatosan csökkenni kezdett. Bár az elvándorlás mára megállni látszik, most a munkanélküliség jelent komoly nehézségeket.1989-ben alakult meg a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet, amely a későbbiek során a Művészetek Völgye fesztivál megrendezésével az egész ország számára tett híressé, és népszerűvé ezt a gyönyörű fekvésű kis falvat, Kapolcsot.

Múzeum

Arató ünnepség a Fő téren

Fürdőzők az Eger-patakban

Ünnepi felvonulás

Falu-részlet

A híres kapolcsi cigányzenészek a XX. század közepén

Cséplők Hegyi István házánál a Fő téren

A régi Göntér ház Petőfi (Sörház) utca 17. (elbontva)

Ünnepség résztvevői a Fő téren. Háttérben a Hangya Szövetkezet boltja

Poór néni újságkihordó az 50-es években.
Kezében: Szabad Nép és Ludas Matyi

Színjátszók a háború előtt

Lakodalmas hintó a Kossuth utcán (Fő utcán) 1938-ban

Utca sor a Főúton ma Kossuth út 84-86. (elbontva)

Tánciskolába járó ifjúság

A régi evangélikus lelkész-lak a Kossuth utcában a volt Fő utcában (elbontva)

Leventék

Masírozó kapolcsi leventék a katolikus templom mellett

Képeslap

A Kalapos-híd

Zsúptetős ház a "Kőházon" Jókai utca (elbontva)

Vendéglátás

8294 Kapolcs, Kossuth u. 52.
Czili néni híres műintézménye a legrégebb óta állja az idők viharát Kapolcson. Sör, bor, pálinka, üdítők, velős pirítós, meleg konyha, kerthelyiség, mészárszék-különterem, árnyék.

Mi kocsmánk
8294 Kapolcs, Kossuth u. 1.
A régvolt malom különlegesen szép belső terében, borpincéjében és kerthelyiségében egyedi ételkülönlegességekkel, az udvarában parkolási lehetőséggel, sőrsátorral, benne esténként blues koncertekkel, minden igényt kielégítő kempinggel, patakcsobogással, lovaglási lehetőséggel várja a vendégeket.

Ti kocsmátok (Óvoda Udvar)
Sátor alatt menükkel, olcsó árakkal, gyors kiszolgálással, rugalmas nyitvatartással (csak a Művészetek Völgye idején).

Csigaház
8294 Kapolcs, Jókai u. 6.
490 Ft-os menükkel, hideg borokkal, üdítőkkel, sörökkel, hangulatos árnyas kerttel, gyors kiszolgálással, 24 órás nyitva tartással, jazz koncertekkel, táncházzal a Kovácsműhely Múzeummal egy udvaron (csak a Művészetek Völgye idején).

Kávé Ház
8294 Kapolcs, Kossuth u. 16.
A Kapolcsi Fazekasműhely udvarán csinos kis kávézó várja "korabeli" bútorokkal, barackfákkal, társasjáték-asztalokkal, kiállításokkal a vendégeket. Esténként a Pajtamozgóban filmvetítés, a kertben kiállítás, zenei programok.

Faloda a Tűzoltószertárhoz
Reggeli az ébredezőknek, frissensültek, gyorsbüfé. Sátrak alatt hideg üdítőkkel és italokkal lehet szomjunkat oltani(!) (csak a Művészetek Völgye idején).

Mesterségek

Dózsa u. 59

Nagy Lajos - CIROKSEPRŰ-KÖTŐ
Dózsa u. 46
Szívesen vezetne foglalkozást, ahol bemutatná ezt a tevékenységet, de eladásra is készít. Egyébként régen verset is írt és festett is. Festményeit ki lehetne állítani. Felesége kosárfonó. - A kosárfonás és a cirokseprű - készítés téli elfoglaltság. Nyáron is meglehet nézni, de akkor ezt több hónappal előre meg kell beszélni, hogy a készítők tartalékoljanak cirkot a nyárra.

Sári János - EZERMESTER
Dózsa u. 55
Kosarat fon, kis faragványokat készít, tőr és késnyelet csinál szarvasagancsból stb. és a pengét is ő készíti. Elvállalná a kapolcsi kovácsműhely beüzemelését.

Fekete István - JUHÁSZ

Orbán Antal - KOSÁRFONÓ
Petőfi u. 30.
Foglakozásokon bemutatná, hogyan kell kosarat fonni.

Mohos Józsefné Cili néni - KENYÉRSÜTÉS
Királykő kocsma, Kossuth u. 52.
Régi kemencében bemutatnák a kenyérsütés csínját - bínját.

Fekete Gyula - FAFARAGÓ
Jókai u. 28 - 87/ 437-111
Pásztorbotokat, karikás ostort, szivarszipkát, késtokot stb. farag. Bemutatná és foglalkozásokat is vezetne.