Öcs története

Szemelvények Öcs község történetéből

Az utazó - akár Nagyvázsony-Pula felől érkezik a Kun László árokból kiérve, akár Padrag felől a Halálvölgy kanyargós útját elhagyva - kicsiny községet pillant meg.

Az első látvány, hogy a szétszórtan épült házakra a falu 3 magas pontján 3 felekezet kicsi templomának 3 magas tornya vigyáz: a katolikus, evangélikus és a református templomtornyok.

Közelebb érve meglátjuk a girbe-görbe utcákat, a régi, földbesüppedt, kőből és sárból épült, náddal vagy zsuppszalmával fedett házakat. Ezek azóta már új külsőt, pala vagy cseréptetőt kaptak, és belül is kényelmesebbé alakítják az ifjú vagy új tulajdonosok.

Ennek a kis községnek a történetét - amelyiknek 18 évig tanítója, szolgája és mindenese voltam; és ahol az itt élő emberek sorsa, kenyere egy volt az enyémmel, szívemhez nőtt, hiszen feleségem is öcsi földben pihen - gyűjtöttem össze hosszas keresgéléssel az egyházi levéltárakból dr. Körmendy József prépost úr és a Megyei Levéltár segítségével.

A község elnevezése 1278: Ech (Ecs). 1378: nobiles de Ichy (Icsi), 1734: Nemes Eöcsy. Valószínűleg a név személyi eredetre mutat. A mai egyszerűbb írású Öcs név feltehetően a nemesi kiváltságok csökkenésével a XIX. sz. közepén alakult ki.

Öcs egytelkes nemesek faluja volt. Paraszti földje nem volt. A XVI: századig társadalma tiszta nemesekből állt.

1878-ra a helyzet megváltozott. Olyan nagy volt a beköltözött házas - és házatlan zsellérek száma, hogy ezek váltak uralkodóvá. Viszontagságos időkben tudniillik a nemesek eladták földrészeiket és elköltöztek. Helyükre parasztok jöttek. Ez, a határ nemesi jellegén ne, változtatott. A zsellérek az általuk használt föld után sem egyházi tizedet, sem hadiadót nem adtak, csupán nemesi a birtokosoknak adóztak. A nép őstermelésből élt.

Öcs középkori református temploma 1734-ben épült. Egyenes záródású szentélye alapján korabeli templom átépítésére gondolhatunk. Öcs középkori római katolikus templomáról nincsenek adataink. Csak annyit tudunk, hogy 1550-ben plébániája betöltetlen.
Két évszázad múlva lakossága a római kat. református és evangélikus hitet követi. A római kat. és református felekezetűeknek temploma volt, a zsidóknak imaháza és külön zsidó bírója is volt.

A falu lakosság lélekszáma a 2. világháború végéig visszafejlődést mutat. Oka az elszegényedés, részben az elvándorlás. A zsidók teljesen elvándoroltak. A természetes szaporulat csökkenése is oka volt a község elsorvadásának. Befolyásolta a kedvezőtlen fejlődést a vasúttól, piactól való távolság, a rossz útviszonyok, a megyehatár (Pula, Taliándörögd: Zalavármegye; Öcs: Veszprém megye)

Az elsorvadás ellenére a község fejlődik, mert a harmincas évek elején kigyulladt a villanyfény a községben, kezdetben csak néhány módosabb házban, majd lassanként az egész faluban.

1941-ben csupán 7 személy dolgozott az iparban, illetve a bányászatban. A padragi szén- és halimbai bauxitbánya megindulása, és Ajka rohamos iparosodása Öcs fejlődésére is kihatott. Ma már a keresők 50%-a él iparból, bányászatból és kereskedelemből.

(Írta és összegyűjtötte: Visy István ny. volt öcsi tanító)

Vendéglátás

Öcsi Menű a Faluháznál:
12.30 - 15.00 óráig
Tartalmaz: egy féle levest és A ; B második fogást.
Kedvező árak.
Előrendelés esetén árkedvezmény.
Érdeklődés : Szőllősi Tibor
Telefon: +36/20 807-6437
E-mail: szollosi-tibor@freemail.hu

Vali kocsma
8292 Öcs, Béke u.4-6
T.: 06-88-263-007

Intézmények

Polgármesteri Hivatal

Mészáros Ferenc polgármester
8292 Öcs, Szabadság u. 1.
T.: 06-88-263-001

Faluház, Könyvtár, Művelődési Ház
8292 Öcs, Szabadság u. 1.
T.: 06-88-263-001

Faluház pince - Ifjusági klub
8292 Öcs, Szabadság u. 1.
T.: 06-88-263-001

Katolikus Templom
8292 Öcs,Kossuth u. 3.

Református Templom
8292 Öcs, Béke u. 20.

Evangélikus Templom
8292 Öcs, Szabadság u. 41.

Focipálya
8292 Öcs, Birkadomb

Mesterségek

-