"Az állomás. A senki földje. Két irányban végtelen sínek, és bent az örökké sóvárgó lélek végső kívánsága: „jó volna jegyet szerezni és elutazni önmagunkhoz…” Egy, a vonatát lekésett, egykori lelencember kényszerű várakozása: kimondott belső monológok a külvilágnak, a hallgatóknak, az együtt utazóknak.
Előadó: Tóth Péter Lóránt"