Arra vállalkozunk, hogy a kortárs roma képzőművészet és irodalomalkotásainak és a társadalmi térnek komplex viszonyrendszerét megközelítsük. Ehhez nem használatba vesszük a művészetet, hanem éppen az autonóm műalkotást helyezzük közös értelmezéseink, gondolkodásunk fókuszába. Szóval képek, megszólalások, installációk és performanszok sokféleségével találkozunk, hogy azok autonómiája mintegy felszabadítsa ideológiák iszapjába horgonyzott szavainkat, hogy beszélni legyünk képesek egymással.