Amit a Pannon-tenger itt hagyott

A Káli-medence a világörökségi várományos helyszínek listáján szereplő Balaton-felvidéki kultúrtáj egyik legszebb tájai közé tartozik. Itt található hazánk egyik legletaglózóbb látványossága, a Köveskáltól nem messze magasodó, Hegyestűként ismert tanúhegy, ami európai viszonylatban is egyedülálló látványt nyújt, de azon kívül is bőven marad még látnivaló. A Salföldtől Kővágóörsön át a Hegyestűig húzódó kőtenger évről évre rengeteg turistát vonz, az online fellelhető beszámolók szerint a közönségkedvenc a Szentbékkálla mellett található kőhát, ami nagyon szép állapotban maradt fenn. A Káli-medencében látható, érdekes alakú sziklatömbök mind-mind az ősi Pannon-tenger nyomában maradtak itt, amiket hol a szél alakított helyenként ilyen bizarr formájúra az évezredek alatt, hol pedig az ember néhány évtized alatt, amikor is malomköveket vágtak belőlük. Akik tehát szeretnek elmerengeni az univerzum születésén, az élet kialakulásán és értelmén, kiválóan megteheti a kisebb háznyi megszilárdult homokturzások között, amik egyébként, ha távolabbról nézzük, olyanok, mintha hatalmas birkák és marhák legelésznének a domboldalakon. A látványt még teljesebbé teszi, hogy igazi birkák is legelésznek a domboldalakon. A környéken ráadásul nem csak a kőtengert érdemes felkeresni. Szentbékkálla felől szőlősorok, öreg borospincék és présházak, apró hegyi tavak között vezet az út az Eötvös Károly-kilátóhoz, ahonnan az egyik legszebb kilátás nyílik a Káli-medence tanúhegyeire és a Balatonra – csak a kék turistajelzést kell követni. Szintén Szentbékkálláról könnyű megközelíteni a kőtengerben rejtőző Ingókövet, a környék másik nevezetességét, egy hatalmas kőtáblát, ami irdatlan súlya ellenére megbillenthető, ha valaki eltalálja, hova kell a szélén állni.