Leánykérés a Muharay Udvarban - Safi és Vivi története
Bár akkor csak egy kedves, vakmerő fiút látott Vivien, fél év múlva, mikor készen állt valami újra, megkereste Safit. A történetük ekkor kezdődött el. A bohém srác aztán újra és újra meglepte Vivit, például akkor, mikor kedvenc ünnepén Helloweenkor kalóz jelmezben várta munkahelye előtt. Nagy szerelem bontott szárnyat köztük az együtt töltött évek során. A következő években, ahova csak tudta, elkísérte Vivien szeremét, így a Művészetek Völgyébe is évről évre visszatértek együtt, és nagyon megszerették a Balaton –felvidéki fesztivált.
2017-ben egy újabb őrült ötlete támadt Safinak a Művészetek Völgyében.
A Petőfi utca árusai között sétáltunk. Megláttam egy ametiszt köves gyűrűt az egyik ékszeresnél. Már hetek óta fontolgattam, hogy megkérem a kezét, és bár nem így terveztem, úgy döntöttem, ez lesz a megfelelő pillanat, ott a Völgyben. Megosztottam az udvargazdával, Éva nénivel, hogy mi a tervem tőle jött a nagy ötlet, hogy aznap este, mikor az egyik fellépő tánccsoport egy hagyományos falusi esküvőt visz színpadra, ott, az előadás alatt kérjem a kezét. – meséli Safi.
Így is történt, pontosabban ÍGY, ugyanis felvétel készült a szokatlan akcióról. Olyannyira nem volt tervezett a dolog, hogy Safinak sikerült magát is zavarba hoznia, nem készült beszéddel. Ő az a típus, aki szeret a színfalak mögött maradni, de kisvártatva megkacagtatta a könnyes szemű lányt és elé térdelve húzta ujjára a kis ametiszt köves gyűrűt, miután Vivi igent mondott.
Nagyon meglepett, édes volt, mint akkor Helloweenkor a munkahelyem előtt. Azt mondta, kompatibilisek vagyunk, hát lehet erre nemet mondani? Aztán ő ment vissza dolgozni, én pedig telefonálni, hogy elmondjam a családnak, barátoknak. - meséli Vivien olyan élénk hangon, mintha újra élné a pillanatot. Korábban azt mondtam neki, úgy kérheti csak meg a kezemet, ha egy éven belül összeházasodunk, nem szeretnék évekig jegyben járni. A következő hónapok az esküvőnk szervezéséről szóltak. Szerettük volna Kapolcson összeházasodni, a Ferde Kempingben megtartani a lagzit, de minden igyekezetünk ellenére nem tudtuk kivitelezni, így Szigetújfalun keltünk egybe.
Nászajándékba újabb kalandot kaptak Safi édesapjától és nagynénjétől a fiatalok, Jamaicán tölthették a mézesheteket. Nyáron aztán visszatértek a Völgybe, a helyre, ahol Safi eldöntötte, Vivivel szeretné leélni az életét.
Szeretjük a Művészetek Völgyét – folytatja Safi – ha nem dolgozom éppen, akkor sétálunk a helyszínek között. Minden reggel elmegyünk a Kaláka és a Kőbánya Udvarokba, esténként a Panoráma koncertjeire, és ha olyan a fellépő, de szeretünk a Muharayban lenni az esti táncházban, vagy zárás után beszélgetni Héra Évával és az udvarban dolgozó többi barátunkkal. A Völgyet nem csak a programok miatt szeretjük. A Völgyben az a jó, hogy ott lenni jó, a miliője, a hangulata miatt, az emberek miatt, aki azzá teszik ami.